A francia példa nemcsak azért érdekes, mert Macron is Orbánnal szemben határozta meg magát (ami egyébként nem Orbán európai elismertségét bizonyítja, hanem hogy ő a keleti rém, akinek a képével mozgósítani lehet), hanem mert ha a hírek címadásainak hihetünk („ismét továbbcsökkent Macron támogatottsága”), már rég negatív tartományban kellene lennie a francia elnök népszerűségének.
Ebben a narratívában nem az a probléma, hogy faktuálisan távol van a valóságtól. Macron népszerűségi mutatói viszonylag hamar szabadesésbe fogtak, és ugyan nem igaz, hogy folyamatosan csökkentek, de a legutolsó hetekig nagyrészt lefelé tartottak. A narratíva azért hamis, mert nem foglalkozik azzal, hogy mi a jelentősége ennek a mutatónak a francia politikában, nem hasnlítja össze más adatokkal, magyarul nem helyezi kontextusba. Ha a kérdést úgy tennénk fel, hogy Macron kevésbé népszerű-e, mint más francia politikusok, akkor már baj lenne (ugyanis nem). Ha azt kérdeznénk, hogy másképp alakult-e Macron népszerűsége mint az elődjeié, akkor megintcsak arra jutnánk, hogy nem. Az előző három államelnök mindegyike hasonló mélyrepülést mutatott be a mandátuma kezdetén, Hollande mélyebbre került, Chirac rosszabbul kezdett és hasonlóan állt elnökségének ebben a fázisában, Sarkozy görbéje hasonló, de ő állt négyük közül legjobban ebben a fázisban. A népszerűségi mutatók alapján nincs értelme arról esszézni, hogy a francia elnök meggyengült, és már nem is számít (hogy ezt olyan kontextusba helyezik Magyarországon, hogy szembeállt Orbán Viktorral, és ettől aztán összeomlott a franciaországi támogatottsága és az európai mozgástere, az megmosolyogtató legjobb esetben). Ezzel nem akarom Macron belpolitikai nehézségeit semmibe venni, csak jelezni szeretném, hogy ezek nem olyan mérvűek és formájuak, mint ahogy azt egy adatsorra alapozva sokszor állítják.
És hogy mi várható, az Ep-választáson Franciaországban? A Nemzeti Tömörüléssé átvedlett Nemzeti Front a jelenlegi mérések szerint a populista hullám jegyében mintegy négy százalékot rontva a Macron-féle En Marche mögött van néhány százalékkal. A szélsőjobb esélyei annyival rosszabbak, hogy a sárga mellényesek bejelentették az indulásukat az EP-választáson, és még leginkább Le Pen pártjától vennének el szavazatokat a jelenlegi mérések szerint.
